Minden kommunikáció célja a BEFOLYÁSOLÁS.
Miközben mindig befolyásolunk kommunikációnk során, két fő
tevékenységet végzünk ennek során: a, információt adunk és kapunk; b, nyitva tartjuk a
kommunikációs csatornát.
Mit is teszünk ezekben az esetekben, és milyen törvényszerűségekre kell
odafigyelnünk a hatékonyság kedvéért?
Amikor információt adunk és kapunk, szeretnénk, ha a kommunikáció
hatékony lenne, azaz a másik fél pontosan azt értené, amit mi közölni akartunk, illetve mi is pontosan
dekódolnánk a partner üzenetét.
Ahhoz, hogy ezt elérjük, először is szándékra van szükség. A
kommunikáció kezdeményezőjének tényleg akarnia kell kommunikálni, és üzenetét
átjuttatni. Nem motyoghat, nem beszélhet másfelé, nem használhat érthetetlen kifejezéseket, hanem a
szükséges hangerővel, artikulációval, iránnyal és érthetően át kell juttatnia a
gondolatait a térben a fogadó félhez. Bizony hányszor figyelhetjük meg, hogy a beszélő
érthetetlen, nehezen hallható, nem tudni kinek beszél, és nem győződik meg, hogy figyelnek-e rá, csak
kiküld valami „izét", ami sosem ér célba. Azután mindenkire haragszik, mert nem az történt, amit
ő akart. Fel sem merül benne, hogy nem kommunikált, csak beszélt.
Szükség van a fogadó részéről figyelemre és
érdeklődésre, aminek megszerzése szintén a küldő felelőssége. Szabály: „Ha nem
figyelnek rád, ne kommunikálj, mert semmi értelme sem lesz! Szerezd meg a figyelmet és az érdeklődést,
mielőtt belelendülsz!"
Ha azt szeretnénk, hogy tényleg megértse a másik, hogy mit üzenünk neki,
fontos, hogy pontosan azt hallja meg, amit mondtunk, ne értse félre valamilyen zavaró körülmény miatt. A
túl nagy zajban, vagy hallásproblémák miatt mást hallhat. Saját belső zavar miatt (lelki
problémák, rossz érzelmi állapot) szintén félre lehet érteni a mondanivalót. Hiába
értette meg a szavakat, más értelmet tulajdoníthat nekik, mint amit mi szerettünk volna átadni. Érdemes
figyelni és ellenőrizni, esetlegesen korrigálni a hallást és az értést, mielőtt kialakulna az
értelmetlen és felesleges konfliktus.
Fontos még egymást nyugtázni is kommunikáció közben, hogy jelezzük az
érdeklődést és/vagy a megértést. Amikor fél nyugtázást végzünk, vagyis
bólogatunk, azt mondjuk: ühüm, érdeklődve nézünk, belekérdezünk, stb., akkor
bátorítjuk a beszélőt a folytatásra. Amikor teljes nyugtázást adunk: rendben, értem, most
már minden világos, stb., akkor jelezzük, hogy a másik fél befejezheti, mert átjött a mondanivaló.
Nem biztos, hogy egyet is értünk, de mindenesetre értjük a mondanivalóját.
Amikor nyitva tartjuk a kommunikációs csatornát, akkor is érvényesek a fenti
tanácsok és törvényszerűségek, de ilyenkor az információ nem annyira fontos. Ilyenkor azért
beszélgetünk vagy levelezünk, hogy fenntartsuk a kapcsolatot, ami fontos nekünk, vagy amiben az örömünket
leljük. Nem érdekes annyira, hogy mi is a kommunikáció témája, néha semmiségek is megteszik, az
a fontos, hogy kommunikációban maradjunk. Azért is fontos ez a fajta kommunikálás, hogy amikor igazán fontos
dologról kell beszélnünk, akkor egy nyitott és barátságos csatorna álljon a
rendelkezésünkre.
Ezért nagyon fontos, hogy a vezető, miközben jól kommunikál, igyekezzen akkor is
kommunikálni, ha nincs fontos információ, csak a csatorna fenntartása miatt is. Amennyiben időnként
érdeklődik a kollégák és családtagjaik hogyléte felől is, akkor sokkal több
együttműködést kap akkor is, amikor a határidős feladat haladására kíváncsi.
Nagy Géza, DBA(Doctor of Business Administration) Cégdoktorok
ügyvezetője
Adatkezelés nyilvántartási száma: NAIH-60557/2012.
Amennyiben nem kér több hírlevelet, kérjük kattintson a linkre.
Leiratkozási szándékát jelezheti írásban az info@xxxxxxxxxxxxxx
emailen vagy a Company Doctors Kft. 2220 Vecsés, Kiss Ernő u. 41. postai címen is.Leiratkozás
|