| 10 perc befektetés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| "A türelem a siker kulcsa, nem a sebesség. Az idő a ravasz spekuláns legjobb barátja, ha helyesen használja." (Jesse Livermore) |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Változó viszonyok a magyar gazdaságban – Mire lehet ez elég? | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Érdekes bejelentésekkel tarkított hét van a hátunk mögött, mely jelentős befolyással bírhat a magyar gazdaság következő éveire. Akár egy tényleges gazdaságpolitikai fordulat kapujába érhet hazánk azáltal, hogy újraszabja a kormány és a bankrendszer viszonyát. Vajon új megítélés alá eshet Magyarország nemzetközi megítélése? Létrejöhet egy tartósabb növekedés? Mint ismeretes, a magyar állam az EBRD-vel karöltve 15-15%-os részesedést vásárol az Erste Bankban, bár a bejelentéseknek ezen része a kisebb fajsúlyú. Sokkal fontosabb momentum, hogy a kormány a 2016-2020 közötti időszakban négy lépésben csökkenti a bankadót. A tervek szerint jövőre 60 milliárd forinttal kevesebb adó folyhat be ebből a tételből, mivel megváltozik az eddig figyelembe vett adóalap (jelenleg a 2009-es mérlegfőösszeg) és csökken a bankadó kulcsa is. A következő években pedig fokozatosan próbálják közelíteni a magyar bankadó mértékét az európai átlaghoz. Persze kérdés, hogy a kimaradó bevételeket miből fogja pótolni a költségvetés, mert újabb adók kivetését már egyre kevésbé tolerálja a magyar társadalom és gazdaság. Nyilván erre adódik az ésszerű válasz is, hogy a hitelezés felfutása GDP növelő tényező, és ezen keresztül magasabb adóbevételekhez juthat az állam. Jól látható, hogy a hitelezés beindulása nélkül nem lehet érdemi gazdasági növekedésre számítani Magyarországon, hisz eddig is az uniós források jelentették a legnagyobb hozzájárulást a magyar gazdaság növekedéséhez. Persze a hitelezési kedv alacsony szintje nem csak magyar jelenség, Európában is akadozott ez a folyamat az intenzív adósságleépítéseknek (delevaraging) köszönhetően, ami jól tükröződik az eurózóna igen gyenge gazdasági teljesítményében is. Ugyanakkor tavaly fontos elmozdulást lehetett látni, hisz beindult a növekedés mind a lakossági, mind a vállalati hitelek körében, és ez jó hatással van a gazdasági növekedésre és a vállalati jövedelmezőségre is. Miért fontos az EBRD megjelenése? A korábbi években ez a nemzetközi szervezet számos ponton volt kritikus a magyar gazdaság felzárkózásával kapcsolatos kérdésben. Viszont most ők is beszállnak a hitelezési aktivitás felpörgetésébe Magyarországon. Nyilván ettől fontosabb szempont az, hogy az EBRD magunk mellé állítása hitelességnövelő és bizalomépítő lépés a nemzetközi piacok szemében. Erre pedig elég nagy szükség van, hiszen a három fő hitelminősítő szervezetnél továbbra is bóvli, azaz befektetésre nem javasolt kategóriában van nyilvántartva Magyarország. A kormányzati bejelentések hatására viszont többen is nyilatkozatot adtak ki, mely szerint az új megállapodás javítani fogja a bankok profitabilitását, tőkehelyzetét és eszközminőségét, nem utolsó sorban pedig erősíti a befektetők bankrendszerbe vetett bizalmát is. Persze ehhez tényleg bizonyítania kell a kormánynak, az ígéreteket be is kell váltani. Ezt támogathatja azon elköteleződés is, hogy a magyar állam tartózkodik olyan új jogszabályok meghozatalától, amelyek negatív hatással lehetnek a bankszektor profitabilitására. Mi kell még a bizalomépítéshez? A szavak mellett nyilván tettek és számokban kifejehető tények. A válság óta jelentős alkalmazkodás ment végbe az országban, a rendkívüli adók, megszorítások és hitelleépülések mind nyomot hagytak az országon. Ugyanakkor rendezett államháztartásról, pozitív folyó fizetési mérlegről lehet beszélni, amihez gazdasági növekedés is párosul. Kimondottan jó hírnek számít, hogy tavaly a negyedik negyedévben a bruttó hazai termék 0,9%-kal haladta meg az előző negyedévi szintet (Mindenkit meglepett a magyar gazdaság). Az éves GDP-bővülés 3,3% volt, melyhez leginkább az ipar és a mezőgazdaság növekedése járult hozzá, de már élénkülés jelei mutatkoznak mind a belső fogyasztásban, mint a szolgáltatások, építőipar terén is. Összességében azt lehet mondani, hogy a 2014-es növekedés 3,5%-os lehetett, ez az utóbbi nyolc év legmagasabb növekedési adata. Persze ez gyönyörű adat, ráadásul az Eurostat kimutatása szerint az Európai Unió 28 tagországa között a magyar GDP növekedett a legnagyobb ütemben, de minden marketing ellenére helyén kell kezelni az adatokat. Még az ilyen erős növekedési számok mellett is csak a 2007-2008-as GDP-szinteknél járunk, így ha csak ezt a számot nézzük, akkor ez egy hosszan elhúzódó válság volt, sok-sok áldozattal. Ráadásul európai viszonylatban sokan megelőznek minket, tudniillik korábban sikerült ledolgozni a válság okozta károkat. Mindenesetre kérdéses, hogy mennyiben változik meg az idei és jövő évre vonatkozó előrejelzés a mostani adatok fényében, de összességében elmondható, hogy a piac lassabb bővülést vár (jelenleg 2,0-2,5% körül szóródnak a várakozások). Mit hozhat a jövő? A fent leírtak eredőjeként nem meglepő, hogy felélénkültek az ország felminősítésével kapcsolatos várakozások, mely ha valóban bekövetkezik, akkor jelentős lökést adhat a magyar eszközök vonzerejének. Néhány magyar részvény már reagált is a bejelentésekre, közülük is kiemelkedik az OTP-t, hisz a csökkenő bankadó kötelezettségnek köszönhetően jelentősen emelkedhet a bank jövedelmezősége is, és ez jól látszódik a bankrészvény e heti teljesítményén is (15%-os emelkedés a hétfői bejelentésnél látott 3800 Ft-os szintekhez képest). De surranó pályán a Magyar Telekom is profitált a bejelentésekből, köszönhetően azon spekulációknak, hogy más szektorokban, így akár a távközlésben is békülékenyebb hangot ütne meg a kormány, csökkentve az ottani szektoradókat (persze a telekom részvények kapcsán más mozgatórugók is meghúzódnak a háttérben). Itt jegyezném meg, hogy tavaly október végén az Investor Trader ügyfeleket Magyar Telekom részvények vásárlására buzdítottuk (Itt az idő Telekomot venni), és a mostanáig elért 10%-os hozam is szépen mutat, de a 385 Ft-os célszint elérése csalna igazán nagy mosolyt arcunkra. A forintot sem hagyja érintetlenül az esetleges változás szele. Az elmúlt években hozzászokhattunk a forint folyamatos gyengüléséhez az euróhoz képest. Az olcsón venni, drágábban eladni módszert sok hazai spekuláns (akár lakossági) használta ki. Nyilván a 2012-2014 között végbemenő forint pálya alakulást nagyban befolyásolta az MNB kamatcsökkentési sorozata (7%-ról 2,1%-ra csökkent az alapkamat), de most már több mint fél éve nem nyúltak hozzá a kamathoz. Viszont az Európai Központi Bank negatív kamatrátát vezetett be, ráadásul beindított egy nagy volumenű pénznyomdát, ami az európai állampapír hozamokat újabb mélységek felé nyomja. Így a szinten maradó magyar kamatráta mellett még mindig nagyon vonzó magyar állampapírt vásárolni a külföldieknek (így tovább csökkenhet a magyar adósságfinanszírozás kamatkiadása), és mivel ehhez forint kell, így ez a magyar valuta vonzerejét is növeli, persze jelentős felértékelődésre nem érdemes berendezkedni. |
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ezt a levelet tájékoztatásul küldtük Önnek. Amennyiben a továbbiakban nsem szeretne információkat kapni, kérjük a leiratkozáshoz kattintson ide: Leiratkozás A fenti hírlevél nem minősül befektetési tanácsnak, és az Investor.hu semmilyen garanciát vagy felelősséget nem vállal arra, hogy a leírt szcenáriók, előrejelzések és kockázatok a piaci várakozásokat tükrözik és valóságban is beigazolódnak. A hírlevélben szereplő bármilyen előrejelzés pusztán tájékoztató jellegű. A benne foglalt adatok, információk tájékoztató jellegűek, csak a szerző adott időpontban készített elemzését tükrözik, és későbbi módosítás tárgyát képezhetik. |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||